Férfiaknál jellemzően a prosztata
jóindulatú megnagyobbodása áll
a vizelési tünetek hátterében,
de okozhatja a húgyutakban levő egyéb szervi elváltozás (pl. daganat, gyulladás, kő), vagy akár funkciózavar is (pl. hiperaktív hólyag).
A prosztata jóindulatú megnagyobbodása az idősödő férfilakosság gyakori megbetegedése, mely a prosztata sejtjeinek jóindulatú felszaporodása miatt alakul ki. A prosztata mérete a megszaporodott prosztatasejtek miatt egyre csak nő, amely így akadályozhatja a vizeletürítést, illetve befolyásolhatja a húgyhólyag működését. A tünetek közül van, aki csak néhányat tapasztal, és van, akinél több is előfordul. A kellemetlen tünetek viszont nemcsak a beteg, hanem a családtagok mindennapjait is megnehezíthetik.
A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás általában lassan, de az idő előrehaladtával folyamatosan romló betegség, ezért a tünetekkel rendelkező betegeknek célszerű rendszeresen kontroll vizsgálatra járni.
A zavaró panaszokra számos megoldás ismert. A kezelési lehetőségek közé tartoznak az életmóddal kapcsolatos tanácsok, növényi készítmények alkalmazása, illetve kezelőorvosa javasolhat még gyógyszeres terápiát vagy műtétet is. A terápiával a panaszok rendszerint sikeresen kezelhetőek, illetve a szövődmények kialakulásának a lehetősége is csökkenhet.

Van megoldás.
Érkezzen felkészülten
Tudjon meg többet
a betegSÉgről!

Ide kattintva letöltheti








A prosztata – magyarul dülmirigy – a férfiak mirigyes szerve, amely a kismedencében, a húgyhólyag alatt helyezkedik el, ott, ahol a húgycső kiindul a húgyhólyagból. A prosztata normálisan szárazdiónyi nagyságú, és körülveszi a húgycső kezdeti szakaszát. A vizelet a húgyhólyagból a húgycsövön keresztül távozik a külvilágba.
Benignus – jóindulatú
Prosztata – dülmirigy
Hiperplázia – sejtszaporulat
A jóindulatú prosztata hiperplázia (rövidítve BPH) a prosztata sejtjeinek jóindulatú felszaporodását, azaz számbeli növekedését jelenti. A prosztata mérete a megszaporodott prosztatasejtek miatt egyre nő, kialakul a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás, és a prosztata elhelyezkedéséből adódóan ez befolyásolhatja a húgycső és a húgyhólyag működését.
A prosztata mérete a megszaporodott prosztatasejtek miatt nő meg. Jelenleg még nem tisztázott a prosztatasejtek jóindulatú felszaporodásának pontos oka, de egyrészt az előrehaladott életkornak, másrészt a herék által termelt férfi nemi hormonoknak tulajdonítanak jelentős szerepet a kialakulásban.
A tünetek egy része a vizelet ürítésével, más része a vizelet tárolásával kapcsolatos, illetve vannak olyan tünetek is, melyek nem sokkal a vizelet kiürítése után jelentkeznek.
Ezeket a tüneteket összefoglalóan alsó húgyúti tüneteknek (LUTS) nevezik.
A tünetek közül van, aki csak néhányat tapasztal, és van olyan beteg is, akinél több is előfordul.
Az alsó húgyúti tünetek formái
- Hirtelen fellépő, sürgető vizelési inger
- Vizelettartási zavar (inkontinencia)
- Gyakori nappali és éjszakai vizelés
- Vizelés végén vagy utána vizeletcsepegés
- Vizelés után visszamaradt vizelet érzése a húgyhólyagban
- Nehezen induló vizelés
- Erőlködés kifejtése vizeletürítéskor
- A vizeletsugár elvékonyodása, megszakadása
- Hosszabb vizelési idő
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Mivel ezek a vizelési panaszok nemcsak jóindulatú prosztata-megnagyobbodás esetén fordulhatnak elő, hanem pl. a prosztata egyéb betegsége, illetve más szervek elváltozása, funkciózavara esetén is, ezért fontos, hogy a vizelési panaszok eredetének tisztázása érdekében mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni.
Amikor orvoshoz fordul vizelési panaszaival, részletesebben kikérdezik korábbi betegségeivel, műtéteivel kapcsolatban. Fontos elmondania ilyenkor azt is, hogy milyen panaszokat tapasztal, mióta állnak ezek fenn, illetve hogy milyen gyógyszereket szed. A kontrollvizsgálatokon is lényeges része a vizsgálatnak az, amikor a vizelési panaszairól beszél. Beszéljen nyíltan, őszintén tüneteiről orvosával!
A vizsgálatot végző orvos ezután ún. fizikális vizsgálatot végez. Ilyenkor áttapintja az alhasat, illetve megvizsgálja a prosztatát. A prosztata vizsgálata a végbélen keresztül történik (rektális digitális vizsgálat), melynek információértéke nagy az orvos számára, hiszen a tapintás alapján megbecsülheti a prosztata méretét, illetve ez alapján a fennálló prosztatabetegségre vonatkozóan (BPH, krónikus prosztatagyulladás, prosztatadaganat) kap képet.
Ezeken kívül pl. laborvizsgálatokat, a prosztata ultrahangos vizsgálatát, a vizeletáramlás mérését, valamint tüneti kérdőívek kitöltését szokták javasolni a leggyakrabban, de azt a kezelőorvos dönti el, mely vizsgálatok szükségesek ezek közül, illetve ezeken kívül is a diagnózis pontos felállításához, illetve a kontroll vizsgálatok alkalmával.
Jóindulatú prosztata-megnagyobbodás okozta vizelési panaszok esetén hasznos segítséget jelenthet, ha bevezet néhány változtatást életmódjában. Röviden összefoglaltunk néhányat.
Mit kerüljön?
- a túlzott alkoholfogyasztást, különösen az esti lefekvés előtt (mivel az alkohol fokozza a vizeletképződést)
- a csípős fűszereket, a hideg, a szénsavas, illetve a koffeintartalmú italokat (kávé, tea, kóla)
- a mesterséges édesítőszereket, mert ezek irritálhatják a húgyhólyagot, ezért fokozhatják az Ön panaszait
Mit tehet?
- Napközben figyeljen az elegendő mennyiségű folyadékbevitelre, viszont az esti lefekvést megelőzően már lehetőleg tartózkodjon a nagyobb mennyiségű folyadékbeviteltől, hogy kevesebbet kelljen éjszaka kimennie a mosdóba.
- Hosszabb utazás előtt látogassa meg az illemhelyet, ha az utazás során nem érhető el könnyen az Ön számára.
- “Dupla vizelés”: vizelés után rövid időn belül (néhány perc múlva) ismételten próbáljon meg vizelni. Ezzel a módszerrel segítheti a hólyag teljesebb kiürítését. De semmiképpen se alkalmazzon ilyenkor préselést!
- Az esetleges székrekedés szintén ronthatja az Ön húgyúti panaszait. Ennek megelőzése érdekében étrendje legyen rostban gazdag, tartalmazzon sok gyümölcsöt és zöldséget!
- Hólyagtréning: vannak olyan technikák, melyek segíthetnek Önnek abban, hogy a vizelések közötti időtartam hosszabb legyen. Erről bővebben kezelőorvosa adhat tájékoztatást.
- Gyógyszerek kontrollja: kezelőorvosának mindig jelezze, hogy milyen gyógyszereket szed, mert pl. egyes, depresszióra alkalmazott szerek ronthatják húgyúti tüneteit.
Jóindulatú prosztata-megnagyobbodás okozta vizelési panaszok esetén többféle kezelési megoldás ismert. A kezelőorvos számos tényezőt vesz figyelembe a terápia megválasztásánál. Mindig érdemes megfontolni az életmódra vonatkozó tanácsokat, mert segítségére lehetnek a tünetek enyhítésében. Vannak növényi terápiák, illetve kezelőorvosa javasolhat még gyógyszeres terápiát vagy műtéti megoldást is.
A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás általában lassan, de előrehaladó betegség. Az általa kiváltott alsó húgyúti tünetekkel rendelkező beteg folyamatos orvosi gondozást igényel. A kezelőorvos által javasolt terápia hatására a tünetek rendszerint sikeresen kezelhetőek, illetve a szövődmények kialakulásának lehetősége csökkenhet. Fontos, hogy betartsa kezelőorvosa utasításait, mivel az általa javasolt terápia csak akkor tudja enyhíteni panaszait, ha azokat a kezelőorvos előírásainak megfelelően alkalmazza.
Fontos a tünetek rendszeres ellenőrzése, a meghatározott időnkénti orvosi kontroll.
Jelenjen meg a kontrollvizsgálatokon olyan rendszerességgel, ahogyan azt orvosa kéri!
A kontrollvizsgálatokra vigye magával panaszaival kapcsolatos leleteit és a kitöltött tüneti kérdőíveket.
Gondolja át alaposan, hogyan változtak panaszai (mi javult és mi nem), őszintén mondja el a kezeléssel kapcsolatos eddigi tapasztalatait (pl. mellékhatások) és további elvárásait!
A PSA (Prosztata Specifikus Antigén) egy speciális fehérje, melyet a prosztata sejtjei termelnek, így az ondóban és kis mennyiségben a vérben is kimutatható. A normál értéknél (mérési módszertől függően 3-4 ng/ml) magasabb PSA nem jelent feltétlenül rosszindulatú daganatot. Minden olyan tényező, ami a prosztatasejtek mennyiségét, működését befolyásolja, a PSA értékére is hatást gyakorol. Így a prosztata megnagyobbodása, illetve rosszindulatú daganata mellett átmeneti emelkedést okozhat prosztatagyulladás, de akár a prosztata vizsgálata, kerékpározás, lovaglás vagy szexuális aktus is. A PSA értéke a korral előrehaladva is emelkedhet, így nem csak az abszolút érték, hanem a változás, illetve annak mértéke is fontos szempont az értékelés során. Ezért is fontos a rendszeres, a kezelőorvos megítélése szerint szükséges gyakoriságú ellenőrzés, így a PSA változása folyamatosan nyomon követhető.
A rendelkezésünkre álló modern képalkotó és egyéb vizsgálatok mellett további információkkal segíti az urológust a prosztata végbélen keresztüli, ujjal történő tapintása (Rektális Digitális Vizsgálat, röviden RDV). A prosztata alakja, felszíne, környezetéhez való viszonya, tömöttségének mértéke, esetleges göbök jelenléte csak így ítélhető meg. A többi vizsgálati eredménnyel együtt értékelve, a legtöbb esetben ez is elengedhetetlen a diagnózis felállításához.
A leggyakrabban húgycsövön keresztül történik a prosztata megnagyobbodott részének eltávolítása. A műtét közben ugyan igen ritkán, de valóban sérülhet a záróizom, mely a vizelettartás zavarához vezethet. Ennek gyakorisága azonban 1-2 %.
Ez a bonyolultnak tűnő, ám igen egyszerűen kitölthető táblázatba többek között az adott napon elfogyasztott és kiürített folyadék mennyiségét kell beírni, valamint azok időpontját is. Általában 3 napon át kell vezetni. Segít annak kiderítésében, hogy mi állhat a tünetek hátterében, feltárhatja a nagy mennyiségű folyadékfogyasztásból adódó gyakori vizelést, rávilágíthat az éjszakai vizeletürítések hormonális vagy keringési eredetére, de még alvászavarra is. Megjelölhetők benne a vizeletürítésekhez kapcsolódó egyéb tünetek is, mint pl. az akaratlan vizeletelfolyás, sürgető vizelési inger stb., melyek szintén fontos információk a személyre szabott terápia megválasztásában.
A prosztata jóindulatú megnagyobbodásának gyógyszeres kezelése során növényi eredetű gyógyhatású készítményeket, simaizom-ellazulást eredményező ún. alfa-receptorblokkoló, valamint a tesztoszteron aktívvá válását gátló gyógyszereket használnak. Az első csoportban levő ún. fitoterápiás készítmények a merevedést közvetlenül nem befolyásolják. Az alfa-receptorblokkolókkal kezelt betegeknél előfordulhatnak erekciós problémák, de a merevedés javulása is megfigyelhető. Ezen gyógyszerek mellékhatásaként azonban csökkenhet az ondó mennyisége, ejakulációs zavar jelentkezhet. A hormonálisan ható gyógyszerrel (tesztoszteron aktívvá válására ható készítményekkel) kezelt betegeknél gyengülhet leginkább a merevedési képesség, ejakulációs problémák is felmerülhetnek. Az ondó mennyisége, valamint a nemi vágy is csökkenhet.
Ennél a műtétnél a prosztata megnagyobbodott részét távolítják csak el, valamennyi prosztataszövet és a prosztata tokja megmarad. A visszamaradt szövetek ismét növekedésnek indulhatnak, illetve rosszindulatú daganat is kialakulhat. Ebből következően, a rendszeres urológiai ellenőrzés továbbra is fontos.
Életkora miatt egyébként is célszerű urológiai szűrővizsgálatra mennie. Amennyiben a vizsgálatok során egyéb eltérést nem találnak, önmagában a megnagyobbodás kezelést nem igényel.
A válasz röviden: igen. A tünetek, panaszok mértéke nem mindig függ össze a prosztata méretével. Normális nagyságú vagy kisméretű prosztata is képes akár vizeletelakadást okozni, ha a húgycső összenyomásával akadályt képez, azonban jelentősen megnagyobbodott prosztata sem okoz feltétlenül panaszokat.
A prosztatabetegség tüneteit felmérő nemzetközi kérdőív. A beteg tölti ki, s a prosztata-megnagyobbodás okozta tünetekről, azaz az alsó húgyúti panaszok gyakoriságáról, ill. azoknak a beteg életminőségére gyakorolt hatásáról ad információt a kezelőorvos számára a diagnózis felállításakor. Ugyanakkor fontos eszköz annak megítélésére is, hogy a beteg terápiája megfelelő-e, kell-e esetleg változtatni rajta, ezért a kezelés során időnként újra kérheti kezelőorvosa, hogy töltse ki az aktuális panaszaival kapcsolatban.
Az „uroflowmetria”, a vizelési panaszok kivizsgálása, valamint a kezelés eredményességének ellenőrzése során alapvető fontosságú vizsgálat. Tulajdonképpen a vizeletsugár mérése történik úgy, hogy egy grafikonon ábrázolják az időegység alatt ürített vizelet mennyiségét. Az értékelhetőség szempontjából fontos, hogy az ürített vizelet mennyisége 150 ml és 350 ml között legyen. Ennél kevesebb, illetve ezt jelentősen meghaladó mennyiség megnehezíti, akár lehetetlenné is teheti az adatok értékelését. Az áramlási paraméterek, valamint a görbe alakja segít a prosztata-megnagyobbodásból, esetleg a hólyag beidegzési zavarából eredő vizeletürítési zavar elkülönítésében, de felvetheti húgycsőszűkület lehetőségét is. Az áramlásmérést általában követi a hólyag ultrahangos vizsgálata, mely a vizelést követően a hólyagban visszamaradt vizelet mennyiségét hivatott meghatározni. 100-150 ml feletti maradékvizelet már szoros követést, kezelést igényel.
Azonosító: MAT-HU-NON-2023-00028
Lezárás dátuma: 2023.02.24.
BETEGTÖRTÉNETEK
A videó cselekménye kitalált történet, szereplői kitalált alakok, bármi egyezésük a valósággal csupán a véletlen műve.
A weboldal tartalma nem nyújt teljes körű felvilágosítást, és semmiképpen sem hivatott helyettesíteni az orvos, vagy bármilyen más egészségügyi szakszemélyzet által adott utasításokat, információkat, tanácsokat. Bővebb információ érdekében forduljon kezelőorvosához!